Azt tudni kell, hogy épp 10 évvel ezelőtt (tehát a Hung Uppal egyidőben) lettem hatalmas Madonna fan. Látva/utánaolvasva Madonna addigi elért hatalmas sikereit, karrierjét, és magát a Hung Up klipet, azonnal beleszerettem (magába Madonnába ill. a számba is), nem beszélve a Confessions on a Dancefloor albumról, melyet hamar megkedveltem. Azóta pedig minden álmom az volt (a Forma 1 mellett), hogy legalább egyszer eljussak a Pop Nagyasszonyának a koncertjére, s lám épp ez éven hozta a sors úgy, hogy idén láthatom Őt élőben is.
A jegyeket még március közepén megrendeltük (rajtam kívül még két személlyel együtt) online, s hosszas várakozás után aztán november 7-én csak sikerült eljutnom Prágába. Gondolhatjátok, milyen izgatottan, felpörögve, hatalmas lelkesedéssel elöntve érezhettem magam, hogy eljött a várva várt nap is, s aznap korán reggel (6:10-es buszindulással) elindulhatok majd Prágába, hogy kerek 10 év várakozás után, aznap élőben is láthassam a Pop Ikont, a 'Királynőt', s életem első Madonna koncertjén ott a helyszínen tombolhatok majd rá. :) Az sem érdekelt, hogy emiatt 11 órát kell utaznom (mivel Felvidékről származom), s már korán reggel buszra kell ülnöm. Nos, a hosszú és kicsit fárasztó út után este 17:00-kor érkeztem meg Prágába. Mikor leszálltam a buszról, már akkor elkapott a hév, hogy aznap, pár óra múlva, bent az arénában élőben is megvalósul életem egyik nagy álma. Másik nagy álmom az volt, hogy magával a színpaddal lőjek egy selfiet, annyira beleszerettem a színpadba azóta, mióta kiderült, hogy hogy is fog kinézni maga a konstrukció. S mikor azt élőben is megpillanthattam, percekig fognom kellett a korlátot (mi az emeleten voltunk, ülőjegyünk volt), hogy feldolgozzam, élőben történik akkor velem mindez. A selfie aztán sikerült is hála az égnek, az egyik biztonsági Hölgyet kértem meg, hogy lenne-e szíves készíteni rólam képet a színpaddal együtt.
'Mikor 11 órás út után megérkezel Prágába, csövezel a városban, majd már arra vársz, hogy bejuss az O2 arénába, s közben pedig felbukkan Madonna egyik táncosa, leállsz vele beszélgetni és még közös képet is toltok....már arra azt mondja az ember, hogy már EZÉRT megérte az utat és mindent! :D ;) Thank U #MarvinGofin! ;) #FelbecsülhetetlenÉrzés #RebelHeartTour #Madonna #MarvinGofin #Dancer #Prague #O2Arena'
Nagyon komoly és brutális volt a koncert. Nagyon oda tette magát Anyánk. Valamivel több, mint két órás show, azok a hang- és fényeffektek, na és maga a basszus, amikor megszólalt, b*szki a székben ragadtunk, annyira erős és hangos volt, nem sz*rakodott Madge. Nagyon eltalálták a hangbeállításokat, tisztán látni és hallani lehetett mindent. Hál Isten az ülőhelyünk is nagyon jó helyen volt, a kilátás több, mint fantasztikus volt. Maga a koncert pedig lenyűgöző volt számomra. Madonna egy kicsit sem vesztett a lendületéből, full energia, 100%-os koncentráció, beleadás, odaadás, és ami nagyon tetszett, hogy élőben tolta, az intrótól kezdve végig a hideg kirázott, libabőrös lettem/voltam. Mikor megjelent, eresztették le, na ott lett végem, nem akartam hinni a szemeimnek. Nem beszélve akkor, mikor feltette a várva várt kérdést, ill köszöntött bennünket: 'Are you with Me, Prague? I said, are you with Me?/Ahoj, Praha!' Akkor hirtelen a nagy tombolás, öröm, ordítás, fütyülés, tapsvihar, még most is előttem van az a pillanat, ahányszor csak rágondolok. Komoly hatással volt rám, az tény. Egyszerűen fantasztikus, eszményi, tökéletes volt, profihoz méltóan csinálta végig Madge a showt, nagyon ott volt a koncert és Ő is. Nagyon komoly a nő, míg így 57 évesen is, olyan volt, mint amilyennek gondoltam/elképzeltem, olyan mint egy Terminátor. ;)
A hangulatra sem lehetett panaszom, perfekt, tökéletes volt. És nálam várakozáson felül teljesített, nagyon tetszett, hogy végig közvetlen volt, sokat beszélt hozzánk, kerülte a politikát (ellenben az MDNA-vel), és annyira nagyképű sem volt, mint amire számítani lehetett. Jócskán visszavett abból az egójából, nagyképűségéből, amit az MDNA-n mutatott, de ezzel a véleménnyel nemcsak én voltam/vagyok egyedül, hanem a társaim is, akikkel együtt tomboltunk a koncerten. Ez a Madonna még jobban tetszett nekem/nekünk, sokkal szimpatikusabb volt így. Túl is szárnyalta az elképzeléseimet, és olyan gyönyörűen énekelte el a számait, főleg a nagy klasszikus, 80-as 90-es évek dalait, hogy az elmondhatatlan. Akkor lett igazán könnyes a szemem, mikor elkezdte énekelni a Ghosttown c. számot, élőben (egyik nagy kedvencem a Rebel Heart albumjáról). Na ott aztán, szem nem maradt nekem szárazon, akkor jött ki belőlem minden iránta érzett érzelem, szeretetem, és az, hogy ott lehettem végre valahára élőben is a koncertjén.
Hogyha belegondolok ill. a videókat nézem, még most is elkap párszor a libabőr és könnyezés. Akkor is és még a mai napig is sokszor extázis alatt álltam/állok, hogy ez velem egyszerűen megtörtént. Ezek után meg pláne azt mondom, nem véletlenül Ő a Pop Királynője. Mint máskor is, most még jobban megmutatta szerintem, hogy miért van ott, ahol van, vagyis a pop szakma élén, s miért Őt tartják a pop koronázatlan Királynőjének. Végezetül annyit, hogy így utólag is nagyon köszönöm Neki eme kiemelkedő, felejthetetlen, nagyszerű, varázslatos estét. Örültem, hogy élőben részese lehettem a turnéja egyik állomásának, s hogy élőben végigcsodálhattam az előadását és annak módját és hogy egy nagyszerű élménnyel is gazdagodhattam emellett. Ezek után még jobban imádom, kedvelem, s tisztelem!
Köszönöm, MADONNA! ;)
Ha tetszett, kövess minket a Facebookon is, ahol további érdekességeket osztunk meg!
